Joanne Kathleen Rowling [szerkesztés]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Joanne Kathleen Rowling (gyakran: J. K. Rowling, Chipping Sodbury, Anglia, 1965. július 31.) angol írónő, a Harry Potter-sorozat írója.

Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Életrajz 2 Díjak 3 Érdekességek 4 Könyvek 5 Egyéb könyvek 6 Jegyzetek 7 Külső hivatkozások

Életrajz [szerkesztés]

A Bristol melletti Chipping Sodburyben született.

4 éves korában Winterbourne-be (Bristol elővárosába, néhány kilométerre régi lakhelyüktől) költöztek. Itt a szomszédban lakott két testvér (egy kisfiú és egy kislány), akiknek a vezetékneve Potter volt, ez akkor annyira tetszett az írónőnek, hogy sosem felejtette el. A saját nevét viszont nem szerette, mert mindig csúfolták (a Rowling és a Rolling összecsengése miatt).

Imádta a fantasztikus történeteket, melyeket édesapja olvasott fel neki vagy amit ő maga olvasott. Kedvencei voltak: Kenneth Grahame: The Wind in the Willows (Magyarországon a Békavári uraság c. film), C. S. Lewis: The Chronicles of Narnia (film: Walt Disney Studios, 2005. karácsony), de legkedvesebb könyve az alábbi három volt:

• Elizabeth Goudge: The Little White Horse,
• Paul Gallico: Manxmouse,
• Clement Freud: Grimble.^[1]

Már kiskorában történeteket mesélt két évvel fiatalabb húgának. Első történetét, mely egy Nyúl nevű nyúlról szól, amelyben szerepelt egy nagy méhecske, akit Ms. Méhecskének hívtak, mindössze öt- vagy hatéves korában írta.

A szülei igazi londoniak voltak, és mindig az volt az álmuk, hogy vidéken lakhassanak. 9 éves korában Tutshillbe (Wales, kis falu Chepstow mellett) költöztek. Nagyon boldogok voltak testvérével, hogy a tágas mezőkön vagy a Wye folyó partján játszhattak. Az általános iskola azonban régi és kicsi volt, a tanár pedig szigorú.

A középiskolában a kedvenc tantárgya az angol volt, viszont a tornaórákat nem szerette (egyszer el is tört a karja). A kedvenc elfoglaltsága volt, hogy az ebédszünetben barátainak és osztálytársainak folytatásos történeteket mesélt.

Tanulmányait 1983-ban a kiváló és világhírű Exeter Egyetemen (Dél-Anglia) folytatta, ahol franciát és klasszika-filológiát hallgatott. Eközben egy évig Párizsban is tanult. Szülei meg voltak győződve, hogy csodálatos karriert fog befutni kétnyelvű titkárnőként. Tanulmányai befejezése után Londonba ment, az Amnesty Internationalnél helyezkedett el mint titkárnő, ahol Afrika francia nyelvű részének emberi jogi problémáival foglalkozott. A legjobban azt szerette az irodai munkában, hogy amikor nem figyelt rá senki, történeteket gépelhetett a számítógépébe.

1990 nyarán sokat utazott a Manchesterből Londonba tartó vonaton, és ekkor fogalmazódott meg benne az ötlet egy fiúról, aki varázsló, de nem tud róla, és varázslóiskolába fog járni. Az egész történet kristálytisztán megszületett a fejében. Mikor négy órával később leszállt a vonatról a King's Cross Pályaudvaron, már több karaktert és helyszínt is kitalált. A történeten az ebédidejében dolgozott, pubokban és kávéházakban. Közben rövid történeteket és két máig kiadatlan felnőtteknek szóló novellát is írt, de ideje nagy részében a Harry Potter-történetekkel foglalkozott.

1991-ben kilépett munkahelyéről, és Oportóba (Portugália) költözött, ahol angolt tanított. Szeretett tanítani, annak ellenére, hogy a diákjai „Rolling Stone"-nak szólították. Délutánonként és este tanított, így délelőtt jutott ideje az írásra, és folytathatta a varázslófiú történetét.

1992. október 16-án férjhez ment Jorge Aranteshez, aki a hadseregben szolgált (később egy tévénél dolgozott), és 1993. július 27-én megszületett lányuk, Jessica Rowling Arantes. Férjétől azonban hamarosan elvált. Nem sokkal később csecsemő kislányával és bőröndjével, amely tele volt Harry Potter-feljegyzésekkel és -fejezetekkel, visszautazott Angliába, ahova 1994 karácsonyán érkezett meg. Skóciába, Edinburgh-ba költöztek, ahol húga, Di is lakott. Tanári állást szeretett volna kapni, de előtte be akarta fejezni könyvét. Hogy ne a nyirkos, fűtetlen lakásban legyenek, Rowling lányával egész napját egy kávéházban töltötte, itt fejezte be Harry Potter történetét. Nehéz helyzetében a Skót Művészeti Tanácstól kért támogatást, amit meg is kapott, mikor a könyvét befejezte.

Ezután nekilátott kiadót keresni, de sorban utasították el. Végül Londonban talált egy ügynököt (Christopher Little), akinek sikerült eladnia 1996 augusztusában a Harry Potter és a bölcsek köve (Harry Potter and the Philosopher's Stone) kéziratát az angliai Bloomsbury Children's Books kiadónak, kb. 4000 dolláros áron.

Rowling franciatanárként dolgozott, amikor megtudta, hogy könyvét ki fogják adni. Az iskolában, ahol tanított, a Rawhide című filmsorozat egyik betétdalát (Rolling, rolling, rolling, keep those wagons rolling…) énekelték neki kórusban a diákok.

A könyv 1997 júniusában jelent meg Angliában. Az írónő sokáig azt gondolta, hogy nem fogják felfedezni. Tévedett: 1997-ben elnyerte a British Book Awards Children's Book of the Year és a Smarties Book Prize Gold Medal for ages 9-11 díjakat.

Néhány hónappal később a Bologna Children's Book Vásáron, Arthur Levine, a Scholastic Books szerkesztő-igazgatója megvásárolta az amerikai kiadási jogokat 105 000 dollárért. Az írónő ekkor felmondta tanári állását, hogy minden idejét a Harry Potter-sorozat írásának szentelhesse. Az USA-ban a könyv 1998 szeptemberében jelent meg Harry Potter and the Sorcerer's Stone címen.

2000-ben a Warner Brothers megvette a sorozat filmjogait.

2001. december 26-án házasodott össze második férjével, dr. Neil Murray orvossal, Perthshire-ben. 2003. március 23-án megszületett fiuk, David Gordon Rowling Murray. 2005. január 23.: lányuk, Mackenzie Jean Rowling Murray.

Díjak [szerkesztés]

• Nestlé Smarties Book Prize 1997 Gold Medal 9-11 years
• FCBG Children's Book Award 1997 Overall winner and Longer Novel Category winner
• Birmingham Cable Children's Book Award 1997
• British Book Awards 1997 Children's Book of the Year
• Young Telegraph Paperback of the Year 1998
• Sheffield Children's Book Award 1998
• Whitaker's Platinum Book Award 2001
• Scottish Arts Council Book Award 2001
• Children's Book Award in 9-11 category 2001
• Whitaker's Platinum Book Award 2001
• Winner of the Hugo Award 2001

Érdekességek [szerkesztés]

• A sorozat már kitalálásakor is hétkötetesre volt tervezve.
• Portugáliába érkezésének első hetében írta meg kedvenc fejezetét, az Edevis tükre címűt (Harry Potter és a bölcsek köve).
• A könyvre azért került a J. K. Rowling név, mert a kiadó nem volt biztos benne, hogy egy női író könyvét a fiúk el akarják olvasni.
• Teljes neve valójában csak Joanne Rowling – a Kathleent, nagyanyja nevét csak azért illesztette be, hogy a kiadó két kezdőbetűt tehessen a címlapra a szerző valódi keresztneve helyett.
• Élete legszebb pillanatának azt tartja, mikor megtudta, hogy a könyve meg fog jelenni.
• A dúsgazdag és világhíres asszony rendkívül visszahúzódó életet él, szinte alig ad interjút, magánélete tabunak számít. Azonban nem felejtette el, hogy honnan indult. Rengeteget adakozik, és például az ötödik rész megjelenésekor a hajléktalanok segítségére sietett Európa német ajkú országaiban. Kizárólagos jogot adott mintegy húsz, Németországban, Ausztriában és Svájcban kapható, hajléktalanok által árusított "aszfaltlapnak", hogy a könyv első fejezetét két héttel a kötet hivatalos megjelenése előtt a lapokban közölhessék. A 6. kötet első fejezete Magyarországon is a Fedél Nélkül című lapban jelent meg először. [1]
• A World's Richest 2004 listát összeállító magazin az év legnagyobb szenzációjának tekinti, hogy 2004-ben J. K. Rowling, a Harry Potter-könyvek szerzője is belépett a milliárdosok klubjába. Igaz, hogy az írónőnek mindössze az 552. helyet sikerült elcsípnie egymilliárd dollárra saccolt vagyonával, ám ezt is sikernek könyvelheti el, hiszen sokakkal ellentétben nem egy vállalat élén sikerült meggazdagodnia, és nem is örökölt. Sőt, ő az első, aki könyvírással keresett ennyi pénzt.
• Az első holmi amit anélkül vett meg, hogy megnézte volna az árcédulát: egy drágaköves gyűrű.

Könyvek [szerkesztés]

Sorszám	Angol nyelvű kiadások	Magyar nyelvű kiadás
1.	Harry Potter and the Philosopher’s Stone Anglia, 1997. június 26. Harry Potter and the Sorcerer's Stone USA, 1998. október	Harry Potter és a bölcsek köve Magyarország, 1999 285 oldal ISBN 963-8386-77-0
2.	Harry Potter and the Chamber of Secrets Anglia, 1998. július 2. USA, 1999. június	Harry Potter és a Titkok Kamrája Magyarország, 2000 316 oldal ISBN 963-8386-94-0
3.	Harry Potter and the Prisoner of Azkaban Anglia, 1999. július 8. 15:45 USA, 1999. szeptember	Harry Potter és az azkabani fogoly Magyarország, 2000 399 oldal ISBN 963-8386-99-1
4.	Harry Potter and the Goblet of Fire Anglia, 2000. július 8. USA, 2000. július	Harry Potter és a Tűz Serlege Magyarország, 2000 674 oldal ISBN 963-9307-05-X
5.	Harry Potter and the Order of the Phoenix Anglia, 2003. június 21. USA, 2003. június 21.	Harry Potter és a Főnix rendje Magyarország, 2003. december 5. 751 oldal ISBN 963-9307-88-2
6.	Harry Potter and the Half-Blood Prince Anglia, 2005. július 16. USA, 2005. július 16.	Harry Potter és a Félvér Herceg Magyarország, 2006. február 10. 623 oldal ISBN 963-9563-75-7
7.	Harry Potter and the Deathly Hallows Anglia, 2007. július 21. USA, 2007. július 21.	Harry Potter és a Halál ereklyéi Magyarország, 2008. február 9. 623 oldal ISBN 963-9715-43-1

Egyéb könyvek [szerkesztés]

• A kviddics évszázadai (Quidditch Through The Ages) 2001. március 12.
• Legendás állatok és megfigyelésük (Fantastic Beasts and Where to Find Them) 2001. március 12.

Jegyzetek [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

• Sean Smith: És megteremtette Harry Pottert... – J. K. Rowling életrajza, Bp., Magyar Könyvklub, 2002 ISBN 963 547 706 6
• J.K. Rowling honlapja (en)