A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
- „Filkó! Pityer! Varkocs! Dzsúzli!”[1]
Albus Percival Wulfric Brian Dumbledore professzor (1881[2] júliusa vagy augusztusa[3]-Roxfort, 1997 júniusa) J. K. Rowling Harry Potter könyvciklusának kitalált szereplője. Dumbledore a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola igazgatója és a Főnix Rendjének vezetője. Keresztneve, az Albus latin szó, jelentése: „fehér”, „tiszta”. A Dumbledore óangol nyelven „dongót” jelent.
Dumbledore-t magasnak és soványnak mutatják be a könyvek, hosszú ősz hajjal és szakállal. Kék szeme, nagyon hosszú, görbe orra (úgy néz ki, mintha legalább két helyen eltörték volna) és hosszú ujjai vannak, ami talán az erős varázslók közös vonása, hiszen regénybeli ellenfelét, Voldemortot is hasonlóan jellemzi a szerző. Dumbledore félhold alakú szemüveget visel. Állítása szerint van egy átokheg a bal térde fölött, mely a teljes londoni metróhálózat térképét ábrázolja, de ez a közlés – mondhatni – kétséges hitelű.
Dumbledore a legerősebb varázslók egyike a világon, de rendkívüli erejét szinte sohasem használja fel, jóakaratú és hóbortos, a jó mágusok archetípusát testesíti meg, hasonlóan Merlinhez és Gandalfhoz. Együtt érez Harry Potter nehézségeivel, és alkalmanként elnézőbb a fiatal varázsló hibáival szemben, mint másokéval lenne. Azt mondják, ő az egyetlen varázsló, akitől Voldemort nagyúr valaha is félt.
Rowling állítólag általános iskolás igazgatójáról, Alfred Dunnról mintázta Dumbledore-t[4][5]
A 2001-es Harry Potter és a bölcsek köve és a 2002-es Harry Potter és a Titkok Kamrája filmadaptációiban Dumbledore-t Richard Harris játszotta, aki a második film forgatása után Hodgkin-kórban meghalt. A 2004-es Harry Potter és az azkabani fogolyban a 2005-ös Harry Potter és a Tűz Serlegében, a 2007-es Harry Potter és a Főnix Rendjében és a 2008-as Harry Potter és a Félvér Hercegben Dumbledore-t Michael Gambon alakítja. Harris előtt eredetileg Patrick McGoohannek ajánlották a szerepet, ő azonban egészségügyi okokra hivatkozva visszautasította. Mindhárom színész ír. Nem tudni, hogy ez szándékos választás volt-e, vagy véletlen egybeesés.
Szülei Percival és a mugli származású Kendra Dumbledore. Öccse Aberforth Dumbledore (szül. kb. 1882) egykor a Főnix Rendjének tagja volt, és egyszer a Wizengamot elé állították „helytelen bűbájok gyakorlásáért egy kecskén”. Ezután a roxmortsi Szárnyas Vadkan nevű fogadó csaposa lett, segítette a Neville Longbottom vezette roxforti ellenállókat, és részt vett a második roxforti csatában.
Húgát, Ariana Dumbledore-t hat éves korában három mugli fiú bántalmazta, mert látták, ahogy varázsolt. Ariana nem volt hajlandó varázsolni többé, és ennek következtében időnként irányíthatatlan „mágiakitörései” voltak. Apjuk megbosszulta a muglik tettét, ezért az Azkabanba zárták, és ott halt meg. Ezt Albus sose tagadta. Ezek után a család Godric’s Hollowba költözött, hogy könnyebben elrejthessék Arianát, akit máskülönben a Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotályba vittek volna. Azt mondták róla, hogy nagyon beteg, törékeny, és ezért nem mehet Roxfortba, de a pletykák azt terjesztették róla, hogy kvibli. Itt kötöttek barátságot Bathilda Bircsókkal. Ariana egyik rohama alkalmával 1899-ben megölte anyját, így Albus lett a család feje, ami miatt fel kellett hagynia terveivel, miszerint világkörüli útra ment volna iskolás barátjával, Elphias Doge-dzsal. Bár Aberforth jobban megértette Arianát, neki vissza kellett térnie Roxfortba. Kis idő múlva a faluba érkezett Bircsók unokaöccse, Gellert Grindelwald, hogy felkeresse Ignotius Perevell sírját, és szoros barátságot kötött Albusszal. Ettől kezdve Albus elhanyagolta családfői kötelességeit, és mikor ezt Aberforth a szemére vetette, hármas párbaj alakult ki köztük és Grindewald között. Albus mindent megtett volna, hogy megmentse testvéreit, de egyikőjük eltévedt átka megölte Arianát. Élete végéig nem hagyta nyugodni a bűntudat. Aberforth is őt hibáztatta, Ariana temetésén eltörte az orrát, és Albus nem védekezett.
A könyvek szerint a koros varázsló legnagyobb hibája a készsége megbízni azokban, akik mások szerint megbízhatatlanok. Emiatt a környezete gyakran kritizálja őt, de a bölcsessége miatt nem kérdőjelezik meg döntéseit az ilyen ügyekben. Gyakran remek humorérzékkel rendelkező embernek mutatják be, és számos alkalommal hóbortosnak is. Szeszélyes oldala főleg problémák esetén és párbajok közben figyelhető meg, ami azokat, akik szemben állnak vele igen felbőszíti. Néha türelmetlen, ám mégis mindig nyugodt. Nagy zenerajongó.
Dumbledore-nak – csokibékakártyája szerint – a kamarazenélés és a kuglizás a hobbija. Kedveli az édességeket – a mágikusok és nem mágikusok egyaránt a gyengéi, és gyakran választja nevüket jelszóként az irodáját őrző kőszörnyekhez. Amint azt McGalagony professzornak mondja a Harry Potter és a bölcsek kövében, kiváltképp kedveli a citromos italport. A Bogoly Berti-féle Mindenízű Drazsét azonban nem szereti, amióta fiatalkorában kifogott egy hányásízű darabot.[6] Ez ellentmond annak a ténynek, hogy Bogoly Berti az 1930-as években született, évtizedekkel Dumbledore születése után. (A nyilvánvaló ellentmondás megoldását az jelentheti, hogy 100 éves korában Dumbledore nyilván némileg bizonytalan lehetett az ügyben, vajon fiatalkora pontosan mikor is ért véget.) Rajong a kötési motívumokért; egyszer azt mondta Harrynek, az egyetlen dolog, amiből sohase volt neki elég, a kötött pamutzokni – bár e közlése Harrynek arra az udvariatlan kérdésére volt válasz, hogy idős tanárának mi a leghőbb kívánsága, tehát ezt csak finom elhárításnak szánta. Valódi vágya az volt, hogy visszahozhassa családjának halott tagjait a halálból, és bocsánatot kérjen tőlük.
Rowling egy későbbi nyilatkozata szerint Dumbledore homoszexuális, fiatalkorában beleszeretett Gellert Grindelwaldba. Ezzel indokolta ekkori elvakultságát, hiszen a szerelem vakká teszi az embereket.[7][4] (Dumbledore irányultságára a 7. kötet is tartalmaz némi utalást: „Természetesen bemutattam [Grindelwaldot] Albusnak, akinek nagyon hiányzott akkoriban a hasonló korú fiatalemberek társasága.” [297. o.])
Életének és pályafutásának korai szakasza [szerkesztés]
Dumbledore rendkívüli mágikus adottságai kétségkívül megmutatkoztak fiatal korában is, mint később leírja a koros Griselda Marchbanks, a Mágiai Vizsgahivatal vezetője, aki személyesen vizsgáztatta az iskolaidős Dumbledore-t a RAVASZ vizsgán bűbájtanból és átváltoztatástanból. Marchbanks így idézi fel a fiatal, tehetséges Dumbledore-t: „Bámulatos volt, amit a pálcájával művelt!”
Elnyert minden említésre méltó iskolai díjat, levelezőtársaként tarthatta számon kor legnevesebb mágusait, köztük Nicholas Flamelt, Bathilda Bircsókot és Adalbert Goffridot. Tanulmányait többek között a Transzformációs Szemlében, a Bűbájtani beszámolókban és a Főzetkutatásban is publikálta.
Albus Dumbledore iskolai besorolása („háza”) kétséges, bár Hermione Granger a következőt mondja a Griffendélről az első könyvben: „...úgy hallottam, maga Dumbledore is oda járt…” A Harry Potter és a Tűz Serlege filmváltozatában Dumbledore azt állítja Harryék griffendéles hálókörletében, hogy amikor diák volt ugyanabban a hálókörletben, egyszer felgyújtotta a „fránya” ágyfüggönyét. Rowling sugallja, hogy Dumbledore talán Griffendél Godrik leszármazottja, de nem erősíti meg.
Ismeretlen idővel később (talán 1928 körül) Dumbledore visszatért Roxfortba, mint átváltoztatástan-tanár és mint igazgatóhelyettes, amely minőségében ő volt a felelős a felvételi eljárás lebonyolításáért.
1945-ben hosszú halogatás után szembenézet fiatalkori barátjával, és legyőzte Grindelwaldot, aki addigra sok ezer ember életét kioltotta (nyilvánvaló párhuzam a második világháborúval). A késedelem oka az igazságtól való félelem volt, hogy ki ölte meg Arianát. A látványos párbajban elnyerte a Pálcák Urát, a Halál egyetlen ereklyéjét, amelyre saját belátása szerint rátermett volt. A Pálca következő ura Draco Malfoy lett, azonban a Pálcát Voldemort vette csak ki sírjából. A Pálca utolsó ura, Harry Potter, visszahelyezte mellé. Grindelwaldot saját börtönébe, Nurmengardba zárta, ahol (miután valószínűleg megbánta tetteit) Voldemort ölte meg 1998-ban.
Dumbledore a Wizengamot (Legfelsőbb Varázslóbíróság) főmágusa és a Mágusok Nemzetközi Szövetségének elnöke[8]. Mindkét posztjától ideiglenesen megfosztották a Brit Mágiaügyi Minisztériummal való konfliktusa idejére, Cornelius Caramel minisztersége alatt, de visszakapta őket, miután a minisztérium kénytelen volt elfogadni a tényt, hogy helyesen figyelmeztette őket Voldemort visszatérésére. Élete során többször visszautasította a mágiaügyi miniszteri állást, mivel félt, hogy a hatalom előhozná belőle fiatalkori énjét. Megkapta a Merlin-díj aranyfokozatát.
Varázslói képességei és eredményei [szerkesztés]
Dumbledore híres alkimista volt, munkatársa volt annak a Nicholas Flamelnek, aki a bölcsek köve egyetlen ismert előállítója. Ő fedezte fel a sárkányvér tizenkét felhasználási módját (melyek közül az egyik a tűzhelytisztítás), bár meggyanúsították, hogy már nyolcat előtte felfedeztek.
Leggyakrabban használatos fegyvere a tűz: a Voldemort elleni párbaj során lángkötelet használt; a kis Tom Denemnek varázslói képességeit a gyerek szekrényének felgyújtásával bizonyította; a barlangban szintén tűz segítségével tartotta távol az inferusokat. Ez a tulajdonsága A Gyűrűk Ura Gandalfjával rokonítja. Képes gubraithai tűz (soha ki nem alvó varázstűz) megidézésére. Patrónusának alakja és egyetlen háziállata is egy főnix, amely visszatérő szimbólum a könyvekben.
Dumbledore fejlesztette ki azt a módszert, melynek segítségével a patrónusbűbájt üzenetek küldésére lehet használni, és amit csak a Főnix Rendje tagjainak fedett fel. Képes láthatatlanná tévő köpeny használata nélkül is láthatatlanná válni, és valószínűleg képes átlátni az ilyen köpenyeken. Dumbledore igen gyakorlott legilimentor és okklumentor (vagyis képes a „gondolatolvasásra”, és a „gondolatolvasók” kizárására), ez a tudomány is csak a kivételes varázslók sajátja a regényben (Voldemort, Perselus Piton).
Dumbledore számára igen fontosak az emlékek; egyrészt fegyverként használja őket, másfelől információszerzésre. A Harry Potter és a Félvér Hercegben a merengőjében mutatja meg Harrynek az általa gyűjtött emlékeket. Így mondja el a fiúnak Tom Denem történetét, hogy hogyan vált Voldemort nagyúrrá, és milyen út vezetett a horcruxok elkészítéséhez. A Harry Potter és a Tűz Serlegében Harry szintén „átbukik” a Merengőn, első alkalommal. Ekkor fedi fel Dumbledore előtte, mi az és hogy működik.
A Harry Potter és a Tűz Serlege jeleneteiből kiderül, hogy Dumbledore tud a sellők nyelvén, és még sok más nyelven, mint például koboldul. A rajongók közt vitát képez, hogy párszaszájú-e, tehát beszél-e a kígyók nyelvén[9].
Egy interjúban Rowling azt mondta, hogy Dumbledore, bár zseniális, néha vakmerő:
 |
…az, hogy valaki elképesztően intelligens, még nem védi meg az érzelmi hibáktól, és szerintem Dumbledore tökéletes példa erre. Úgy hiszem, ha valaki nagyon-nagyon okos, akkor okozhat némi problémát számára, mint ahogy okozott is Dumbledore-nak. Hisz a bölcsessége elszigetelte őt, és, szerintem, ez jól észrevehető a könyvekben, hisz hol van a vele egyenrangú ember, hol van a bizalmasa, hol van a társa? Nincs neki ilyen. Mindig ő az, aki ad, akinek rálátása van a dolgokra, aki rendelkezik a tudással.[10] |
|
| |
Mindemellett, Dumbledore időnként rácáfol arra, hogy vakmerő lenne, és kivár addig a pillanatig, míg biztos nem lesz a dolgokban; mint mikor hagyta Mógust visszatérni és tanítani a Roxfortban.
Rowling elmondása szerint Dumbledore a tudását önállóan szerezte, bár „a Roxfort legjobb tanárai tanították”.
Híres nem mindennapi bölcsességéről és tudásáról. Számos alkalommal beismeri Harry Potternek a hatodik könyvbeli, alkalmi találkozásaik során, hogy ő is hibázhat, és minthogy okosabb a legtöbb embernél, hibái is hasonlóan nagyobbak.
Dumbledore és Voldemort nagyúr [szerkesztés]
|
– Pontosan. – Dumbledore bólintott és sugárzó mosolyt villantott Harryre. – Ebben különbözöl Tom Denemtől. A döntéseinkben, nem pedig a képességeinkben mutatkozik meg, hogy kik is vagyunk valójában. |
|
| – Harry Potter és a Titkok Kamrája, 18. fejezet |
A Roxfort tanáraként Dumbledore egyik feladata az volt, hogy megkeresse Tom Denemet, a fiatal varázslót, és meghívja őt a Roxfortba. Denem egy mugli árvaházban élt, s bár felfedezte, hogy vannak varázsképességei, nem tudta, hogy az anyja boszorkány volt. Dumbledore-t már a fiatal Denem is némi aggodalommal töltötte el, és különleges figyelemmel kísérte iskolai előmenetelét. Denem tanári állásra jelentkezett a Roxfortba, de Dumbledore meggyőzte az akkori igazgatót, Armando Dippet professzort, hogy utasítsa vissza a kérést. Dumbledore maga is ugyanezt tette, mikor Denem néhány évvel később ismét próbálkozott. Nagy valószínűséggel ekkor átkozta meg Denem a sötét varázslatok kivédése tanári posztját, így azóta egy SVK tanár sem maradt egy évnél tovább.
Sybill Trelawney, a későbbi jóslástan tanár Dumbledore-nak mondta el a jóslatot Voldemort bukásáról. Perselus Piton kihallgatta a jóslat egy részletét, és elmondta azt Voldemort nagyúrnak. Aberforth Dumbledore kapta rajta a hallgatódzáson Pitont, és rögtön kidobta az épületből. Voldemort úgy értelmezte a jóslatot, hogy az Harryt jelöli meg ellenfeleként. Ennek folyományaként ölte meg Lily és James Pottert, miközben Harryvel próbált végezni. Ezzel, ahogy a jóslat megmondta, egyenlőként jelölte meg Harryt. A két történet – Dumbledore-é és Trelawneyé – elbeszélése azonban tisztává tette, hogy Dumbledore hazudott az ő változatában. Dumbledore vezető szerepet játszott a volt tanítványa elleni küzdelemben, a Főnix Rendjével fáradhatatlanul állt ellen Voldemortnak. Miután Harry szüleit meggyilkolták, Dumbledore úgy határozott, a megárvult kisfiút Vernon és Petunia Dursley otthonába vigyék, tudván, hogy ott védeni fogja az anyja önfeláldozásával létrejött varázslat, mivel Dumbledore életre hívott egy, a vér kötelékén alapuló bűbájt, amit Petunia Dursley pecsételt meg azzal, hogy befogadta a fiút az otthonába. A szeretet kötelékének ősi varázsa tette kibírhatatlanná Voldemortnak Harry megérintését.
Dumbledore tette az a fontos felfedezést, hogy Voldemort horcruxok készítésével a halhatatlanság elérésére törekszik. Az egyik ilyen horcrux Tom Denem naplója volt, amit Harry semmisített meg a Harry Potter és a Titkok Kamrája című részben. Dumbledore később egy másik horcruxot is elpusztított, egy gyűrűt, ami Voldemort családi ereklyéje volt.
Dumbledore-t olyan varázslónak ábrázolja az író, akinek modern, felvilágosult gondolatai vannak a vér tisztaságával kapcsolatban csakúgy, mint a muglik, félemberek és nem emberek jogait illetően. Dumbledore nem gondolja fontosnak az ún. „aranyvérűséget”, és hiszi, hogy a döntéseink, nem pedig a tulajdonságaink határozzák meg, kik vagyunk: „nem az számít, kinek születünk, hanem az, kivé válunk”. Voldemort gyűlölettel nevezi őt a „muglik és sárvérűek védelmezőjének”. Dumbledore, a többi varázslótól eltérően, nem fél kimondani a Voldemort nevet, de mégsem így, hanem „Tom” néven szólítja, ezzel akadályozva meg, hogy a sötét varázsló diktálja kapcsolatuk feltételeit, és így kényelmes, irányító pozícióban érezze magát.
Elbocsátásai Roxfortból [szerkesztés]
|
– Annyi azonban bizonyos – folytatta emelt hangon és lassan, hogy valamennyien jól értsék szavait –, hogy véglegesen csak akkor hagyom el az iskolát, ha többé senki nem lesz hűséges hozzám. Roxfortban nem maradnak magukra azok, akik segítséget kérnek. |
|
| – Harry Potter és a Titkok Kamrája, 11. fejezet |
Dumbledore-t kétszer fosztották meg ideiglenesen igazgatói posztjától.
Először Harry második roxfortos évében, 1993. május 8. és 29. között, amikor Lucius Malfoy meggyőzte a felelős bizottság tizenkét tagját, hogy vegyék el Dumbledore igazgatói tisztségét, a Baziliskus támadása okán, amikor a Titkok Kamráját kinyitották. Dumbledore-t visszahelyezték, amikor a Baziliskust megölték és kiderült, hogy Lucius kényszeríttette a vezetőségi tagokat, hogy „rúgják ki” Dumbledore-t.
Harry ötödik iskolai évében ő és Dumbledore sikertelenül próbálta meggyőzni a varázslótársadalmat, arról, hogy Voldemort visszatért, és ezért halt meg Cedric Diggory. Dolores Umbridge lett a sötét varázslatok Kivédése tanár és Roxfort főinspektora, és saját belátása szerint új szabályokat hozott. Harry és a diákok egy csapata megalakított egy titkos csapatot – melyet „Dumbledore Seregének” hívtak –, hogy tanulják és gyakorolják a defenzív mágiát. Amikor a Dumbledore Serege 1996 tavaszán lebukott, Dumbledore-t kényszeríttették, hogy hagyja el Roxfortot és Umbridge lett az igazgatónő. Ismét Dumbledore lett az igazgató júniusban, amikor Voldemort támadást indított a Mágiaügyi Minisztérium ellen.
Halálának körülményei [szerkesztés]
|
Tudom én, hogy ennél egy kicsit pontosabban kell kifejezzem magam: Dumbledore teljes mértékben… halott. Tudom, hogy van egy egész weboldal az ellenkezőjéről – DumbledoreIsNotDead.com a neve, szóval, öö…, el tudom képzelni, ők most egy kicsit szomorúak. De hiszem, hogy nekem, neked, mindenkinek át kell esnie a gyász öt szakaszán. Most csak abban segítek, hogy túljuss a tagadáson.[11] |
|
| – J.K. Rowling |
Dumbledore halálát előre sejteti az, hogy a Harry Potter és a Félvér Herceg elején megégett és megfeketedett kézzel jelenik meg. A sérülés akkor keletkezett, amikor ujjára húzta Voldemort nagyapja, Rowle Gomold gyűrűjét, egy családi hagyatékot, Voldemort egyik horcruxát. Ezzel nem a megsemmisítése volt a célja; használni akarta a gyűrűbe foglalt Feltámadás Kövét, hogy viszontláthassa elhunyt családtagjait, és „megmondhassa nekik, mennyire bánja, amit tett”. A sérülést az okozta, hogy az ereklye még horcrux volt; Dumbledore később elpusztította azt. A haláltól akkor „különleges képességei” és Perselus Piton közbeavatkozása mentette meg, bár kezének állapota évközben mit sem javult. Erre a tényre nincs magyarázat kivéve Hermione egy mondata: „Vannak gyógyíthatatlan sérülések… régi átkok… meg olyan mérgek, amikre nincs ellenszer…” Később megtudjuk, hogy az átok, csak ideiglenesen volt megállítható, az igazgatónak legfeljebb egy éve volt hátra. Mikor Voldemort barlangjában voltak, Dumbledore így szólt: „A halálba és a sötétségbe pillantva az ismeretlentől félünk, semmi mástól.”
Ez a sérülés különösen kellemetlen, minthogy csökkenti Dumbledore fizikai képességeit. Miután elviszi Harryt nagynénje házából, úgy tűnik, Dumbledore nem képes egyszerű, mindennapi feladatokat sem véghezvinni – nem képes például kinyitni Dursleyék bejárati ajtaját: a varázslást használja a kilincs helyett. Később nem képes rámutatni az utcanévtáblára nyilvánvaló kényelmetlenség nélkül, és feljajdul. Végül nem tudja kezével kihúzni a dugóját egy emlékes üvegnek Harry egyik óráján, helyette pálcája használatára kényszerül.
Harry többször figyelmezteti Dumbledore-t, hogy az egyik diák, Draco Malfoy Voldemortnak dolgozik. Voldemort azért használja, hogy szüleit Lucius és Narcissa Malfoyt büntesse. Dumbledore azonban nem tesz lépéseket Draco ellen, ehelyett biztosítja Harryt, hogy ő maga többet tud az iskolában folyó dolgokról, mint Harry. Draco két rosszul megtervezett kísérletet is tesz évközben, hogy megölje Dumbledore-t, de mindkétszer egy-egy diák sérül meg. Az első kísérlet egy megátkozott nyaklánc, a második egy üveg mérgezett mézbor küldése volt. Harry mindkét alkalommal megpróbálja figyelmeztetni Dumbledore-t, hogy Malfoy a felelős. Dumbledore nem osztja Harrynek Pitonnal, az akkorra már a sötét varázslatok kivédését oktató tanárral szembeni bizalmatlanságát sem, bár később kényszer alatt elismeri, hogy Piton a felelős Harry szüleinek haláláért.
Malfoy valódi terve azonban az volt, hogy a volt-nincs szekrény segítségével halálfalókat juttat be a Roxfort kastélyba. A támadók akkor jöttek, mikor Dumbledore és Harry távol voltak, hogy megszerezzenek és elpusztítsanak egy másik horcruxot. Dumbledore vészesen legyengült, miután megitta azt a mérget, amit Voldemort hagyott hátra. Visszatértükkor a gonosz varázslók gyilkosságainak jelvénye, a Sötét Jegy lebegett az iskola felett. Ez ugyan csak csel volt, ők ketten azonban odasiettek a csillagvizsgáló toronyba. Így Draconak sikerül lefegyvereznie Dumbledore-t (és ezzel a Pálcák Urának gazdája lett). Úgy tűnt, az idős varázsló tudott a támadásról (vagy sejtette), mert utolsó szabad másodpercét arra használta, hogy elvarázsolja, biztonságba helyezze Harryt, aki így láthatatlanul és tehetetlenül válik az események tanújává.
Miközben Malfoyjal beszélt, Dumbledore felfedte, hogy tudta, Draco állt a két merényletkísérlet hátterében, de megértette Malfoy bizonytalan helyzetét. Malfoy a döntő pillanatban rájött, képtelen végezni Dumbledore-ral (amit Dumbledore előre tudott), így Pitonra hárul a feladat, hogy kimondja a halálos Avada Kedavra [12] átkot. Piton előre szavát adta Dumbledore-nak, hogy amikor eljön az idő, megöli. Ennek két oka volt: hogy megmentsék Dracót, és hogy Dumbledore-nak ne szégyenteljes, hosszú, szenvedésekkel teli halált kelljen halnia. Utolsó szavaival ezért könyörgött: „Perselus… kérem…” Dumbledore lezuhant a toronyból, miközben az első roxforti csata már elkezdődött.
A Harry Potter és a Félvér Herceg utolsó fejezete írja le Dumbledore temetését. Elbúcsúztatásán a varázslótársadalom minden rétege részt vett. Testét fehér márvány kriptában helyezték örök nyugalomba a roxforti tó partján (ő az egyetlen igazgató, akit az iskola területén temettek el). Dumbledore halála után Fawkes, a főnixmadara elhagyja az iskolát.
|
– Semmi nem rosszabb a halálnál! – horkant fel Voldemort...
– Ebben nagyon tévedsz – felelte Dumbledore könnyedén.
|
|
| – Harry Potter és a Főnix Rendje, 36. fejezet |
A Harry Potter és a Tűz Serlege végén, mikor Harry elmondja Dumbledore-nak, hogy látta a szüleit párbajozni Voldemorttal, Dumbledore így felel: „Nincs varázs, ami életre kelti a holtakat”. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy míg Harry az ötödik könyv végén nehezen fogadja egyetlen rokona halálát, és megkísérli felvenni a kapcsolatot keresztapja esetleges szellemével, addig meg sem próbál újra beszélni Dumbledore-ral, annak ellenére, hogy a portréja elérhető közelségben van. Ebből arra következtethetünk, hogy Dumbledore halála talán azt a célt szolgálja, hogy megmutassa, Harry most már teljes egészében képes a valóság elfogadására és hajlandó megtörténtnek tekinteni a múltat, ezáltal felnőtté válva, mint ahogy ezt Rowling tervezte (saját besorolása szerint a Harry Potter fejlődésregény).
A regényben leírtak ellenére a rajongók egy jelentős hányada azon a véleményen volt 2005 és 2007 között, hogy Dumbledore halálát valamilyen módon csak eljátszották, valójában nem halt meg, és valamiféle fordulat várható majd a hetedik részben. A Dumbledoreisnotdead.com (angol) jó néhány pontban érvel amellett, hogy Dumbledore még mindig életben van. Dumbledore halála igencsak vitatott témájává vált a rajongóknak. A témához szorosan kapcsolódott Piton hűségének kérdése. A rajongók egy része úgy hitte, Piton a „jó oldalon” áll, még ha ő is ölte meg Dumbledore-t – azt sugallva, Dumbledore halála vagy „tervbe volt véve”, vagy „magasabb cél érdekében” volt szükséges – mint utóbb kiderült, helyesen.[13]
Dumbledore nézetei a halálról általában már az első kötetben feltűntek – „a halál nem más, mint egy új kaland kezdete” – az ötödik kötetben pedig cáfolja Voldemort azon feltevését, hogy „semmi nem rosszabb a halálnál”.
J.K. Rowling 2006. augusztus 2-án megerősítette, hogy Dumbledore tényleg halott: „ne várjátok, hogy Dumbledore úgy »járjon«, mint Gandalf”.[11] Habár Dumbledore halott, Rowling utalt rá, hogy feltűnik a hetedik könyvben is, valamilyen módon.[14]
Dumbledore végrendeletében legtöbb ingóságát a Roxfortnak adományozta, de külön kitért Ron Weasleyre, akire saját találmányát, egy önoltót hagyott, hogy visszataláljon barátaihoz; Hermione Grangerre, aki a Beedle Bárd meséi eredeti példányát kapta meg; és Harry Potterre, akié ez első elfogott cikesze, a Feltámadás Kövével a belsejében és Griffendél Godrik kardja lett. A hagyományozott tárgyakat a Mágiaügyi Minisztérium az utolsó pillanatig visszatartotta, és a kardot az iskolában tartatták.
Szerepe halálát követően [szerkesztés]
Dumbledore a halálát követő időszakban is megjelenik, több ízben és módon is. Majdnem egy évig nem jelenik meg szereplőként, csupán újságcikkekből (Elphias Doge nekrológja) illetve egy Rita Vitrol által szerkesztett, a bölcs varázsló életrajzául szolgáló könyvben (Hírnév és hazugságok – Albus Dumbledore élete) található információk alapján tudhatunk meg több fontosabb információt és néhány alaptalan pletykát is a Harry Potter és a bölcsek köve előtti életéről.
A Harry Potter és a Halál ereklyéi „A Herceg meséje” c. fejezetéből megtudhatjuk, hogy Dumbledore mágikus portréja megjelent az igazgatónő irodájának falán, a Roxfort többi volt igazgatójának portréja között. Az igazgatói székben Piton követte, így folyamatosan tanácsokkal és utasításokkal láthatta el (pl. Harry kimenekítése a Privet Drive-ról, Griffendél kardjának eljuttatása Harryhez stb.).
A „King's Cross” című fejezetben – miután Harryt eltalálta Voldemort nagyúr halálos átka – Harry találkozott a Roxfort hajdani igazgatójával, aki hús-vér alakként jelent meg Harry gondolataiban. Mint minden kötetben, a hetedikben is tanácsokkal látja el Harryt, valamint válaszol a Harry számára megválaszolhatatlan kérdésekre. Legutoljára már a harc végét követően találkozhatunk alakjával, amint az igazgatói szobában portréjából könnyekkel küszködve, büszkén ünnepli a többi korábbi igazgatóval és igazgatónőivel Harry győzelmét.
AJÁNLOM AZ OLDALT
