A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Aberforth Dumbledore (1882/3- kitalált szereplő J. K. Rowling Harry Potter regénysorozatában.
Aberforthról először a negyedik könyvben tesz említést bátyja, Albus, miszerint Aberforthot börtönbüntetésre ítélték, mivel szabálytalan varázslatot hajtott végre egy kecskén.
Aberforth karaktere nem nevesítve, de feltűnik az ötödik és hatodik könyvekben, mint a Szárnyas vadkan nevű ivó kocsmárosa. Kiléte a hetedik könyvben derül ki, mikor aktív szerepet vállal a Voldemort ellen vívott döntő csatában.
A hetedik könyv rávilágít Aberforth Dumbledore karakterének valódi mélységeire. Mint kiderül, a látszólag antiszociális, magának való öregember fiatalkorában a józan ész hangja volt, mikor szembeszállt hataloméhes bátyjával, Albusszal. Ő tette meg az első lépést Gellert Grindelwald ellen is, melyből hármas varázslópárbaj bontakozott ki a Dumbledore fivérek és Grindelwald között. A küzdelembe véletlenül belekeveredett Aberforth és Albus húga, a beteg Ariana, s a kislány meghalt. Aberforth sosem tudott ezért megbocsátani magának és bátyjának.
Az öreg Aberforth segít Harrynek, Ronnak és Hermionénak visszajutni Roxfortba, mikor a trió az egyik horcruxot keresi. Mint az kiderül, korábban a diákok ellenállási mozgalmának külsős támogatója volt.
Az írónő egy interjúban megjegyezte, nem véletlen a kecskékhez való ragaszkodása, hiszen, mint az a 7. részből is kiderül, a patrónusa kecske alakban jelenik meg.